Három kérdés merült fel: (1) Helyes-e imádkozni, hogy legyen elég pénzem a kényelmes élet élvezéséhez? (2) A kereszténynek csak a veszteséget és a szenvedést kell-e elfogadnia? (3) Isten szándéka szerint Jób erőforrásainak megkétszereződése példaként szolgálna számunkra, hogy imádkozzunk? Próbáljuk megvilágítani ezeket a kérdéseket fordított sorrendben.
Megduplázni a pénzt?
Ez az a fajta kérdés, amelyre nem válaszolhatunk mindenki számára egyformán. Például teljesen biztos vagyok abban, hogy helytelen lenne imádkoznom, hogy most megduplázódjanak az erőforrásaim, mert kényelmes középosztálybeli életmódot folytató amerikaiként, globális mércével mérve sokkal gazdagabb vagyok, mint a szegény emberek milliárdjai a világ minden tájáról.
Az Újszövetség könyörtelenül az egyszerűség és a gazdaságosság felé szorít minket a királyság előrehaladása érdekében.
A válasz erre a kérdésre a legtöbb esetben viszont az, hogy nem. Nem, Jóbot nem szabad igazolásként felhasználni arra, hogy mindannyian megkérjük az erőforrásaink megkétszerezését. Szegény ember számára teljesen helyes lehet, ha erőforrásait megduplázzák, és imádkoznak érte. Ezt egyáltalán nem kritizálom, de ez nem Jóbon alapulna. Semmiképpen.
A veszteségnek szántak?
A veszteség és a szenvedés önmagában nem olyan dolog, amelyet Isten kívánatosnak tart. Valójában ezek lehetnek azok az eszközök, amelyekkel Isten bennünket buzdít bizonyos dolgokra, például az evangélium előrehaladására. De önmagukban nem kívánatosak és nem kereshetők.
A szenvedés és a veszteség Isten eszközei megszentelésünkhöz. Nem vesszük fel az orvos szikéjét, és nem kezdjük el vágni magunkat. Csak engedelmeskedünk az orvosnak, és megtesszük, amit mond. Ha pedig műtétre, vagy akár amputációra van szükségünk, bízunk orvosunkban, és szenvedéseinkben dicsőítjük bölcsességét és irgalmát. A kereszténység célja nem szenvedés, hanem minden szenvedés megszeretése és elfogadása, amelyre szüksége van.
Mit mond a szíved?
Néhány jómódú ember – ismerem őket – egyre több és több dologra vágyik, mert úgy gondolja, hogy nem lehet kényelmes élete, ha nincs két autójuk, két házuk vagy tíz ingük, miközben emberek milliói vannak a világon, akinek kényelmesen élni, azt jelentené: “Lehetne, hogy csak egy ingem is legyen, hogy elegendő étel legyen a családomnak, tető a fejem felett, oktatás a gyerekeim számára, egy kis alapvető egészségügyi ellátás?”
A szívünk hangjára kell figyelni. Isten tegye világossá mindannyiunk számára, hogy erőforrásainknak mekkora részét használhatjuk fel az evangélium terjesztésének céljaira, és mennyit használhatunk jogosan magunk számára. Csak Isten ismeri a szívnek valódi állapotát.